1. Hőszivattyús rendszerek tervezése

A mindennapos gyakorlat azonban még többet kíván egy szakértő vállalattól. Az energiaforrásként olajat, gázt, fát vagy pelleteket használó technológiákkal szemben egy hőszivattyú termodinamikus körében minden egyes Celsius-foknak jelentős szerepe van a villamosenergia használatában. 1 K-nel nagyobb párolgási hőmérséklet a hőforrás oldalán vagy 1 K-nel alacsonyabb kondenzációs hőmérséklet a hűtőbordánál nagyjából 2 - 3 százalékos növekedést jelent a hőszivattyú COP-jában. Ennélfogva szakértelemre van szükség.

A hőszivattyús rendszerek tervezése magában foglalja az előzetes vizsgálatot, a koncepcionális fejlesztést és a részletes tervezést. Ennek tartalmaznia kell a hidraulikus köröket, a rendszer alkatrészeinek méretezését, dokumentációt, a rendszer üzembe helyezését, a kezelő utasításait és a költségmegfontolásokat.

A pontos mérési értékek és szaktudás adják a rendszer átfogó értékelésének és egy zárt osztott hőszivattyú hűtőköre megfelelő beállításának alapját. A megfelelő paraméterek és körülmények kiértékelése csak így biztosítható.

Előkészítés

Üzembe helyezés és elsősorban szervizelés esetén rendkívül fontos, hogy a szakértő technikus gyorsan hozzáférjen egy hűtőkör legfontosabb rendszerparamétereihez. Igaz, hogy a modern hőszivattyúkon valamilyen mértékben leolvashatók a nyomás és hőmérséklet értékei. A kijelzett értékek helyességéről azonban csak ellenőrzés útján lehet meggyőződni. Egy szervizcsaptelep és egy hőmérsékletmérő műszer ennélfogva elengedhetetlen az üzembe helyezés során. Ezek a mérőműszerek azonban gyakran nagy mechanikus és termikus terhelésnek vannak kitéve járművekben és építkezéseken. Az analóg változat, vagyis mechanikus mutatókkal rendelkező nyomásmérő hátránya, hogy a fontos értékek, például az utóhűtés és túlhevítés nem olvashatók le közvetlenül. Ezen értékek manuális kiszámítása esetén mindig fennáll a számítási hibák veszélye. Emellett úgynevezett parallaxhibák, vagyis nyomásérték-leolvasási hibák jelentkezhetnek a mutató helyzetének leolvasása során.

Egy digitális szervizcsapteleppel ezek az eshetőségek korrigálhatók. Egy ilyen műszerrel a rendszerrel kapcsolatos hőmérséklet és nyomás paraméterek párhuzamosan, nagy pontossággal mérhetők. A megnövelt strapabírás biztosítja a pontosságot, így a műszer automatikusan, problémamentesen számolja ki a túlhevítés és utóhűtés értékeket. Ezáltal a parallax- vagy számítási hibák lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hőszivattyú megérkezése és telepítése után az osztott rendszerek hűtőkörét kell elkészíteni. A használandó csövek a megfelelő szabványokból erednek. Ez azért van, mert az anyagot, a falvastagságot, keménységet, korróziót és nyomástűrést a használt hűtőközeghez kell megválasztani. Az összes hegesztett csatlakozást közömbös gázzal (nitrogén) és réz vagy ezüst ónnal való forrasztás köti össze szivárgásmentesen. Ezt a hűtőkör üzembe helyezése követi. A szakértő technikus csatlakoztatja digitális szervizcsaptelepét a hőszivattyú megfelelő nagynyomású és alacsony nyomású csatlakozásaira. A szakértő technikus a piros és kék tömlők segítségével könnyen nyomon követheti, hol végzi a nyomásmérést. A harmadik tömlő, ami általában sárga, a szervizcsaptelep szervizportjához csatlakozik. Először száraz nitrogén bejuttatására szolgál a nyomás- vagy szivárgásvizsgálathoz. Tökéletesen alkalmas a meglévő levegő csőrendszerből és hőcserélőből való eltávolítására is egy vákuumszivattyú segítségével, majd a nitrogén bejuttatására a kiürített rendszerbe.

Ezután fontos: Fokozatosan növelje a próbanyomást a kiszámított megengedhető túlnyomásig. Csak így észlelhető a pórusok vagy az anyagok, hegesztési varratok és hegesztett kötések finom repedései miatt fennálló szivárgás, és hárítható el időben a későbbi üzem során. A szivárgás szempontjából érintett egyéb területek a csavarkötések, a szelepdobozok, mérő és felügyelő berendezések, és, paradox módon, mindenféle tömítések.