Fizikai alapelvek

A hőmérsékeltmérés fizikai alapelvei

Egy fizikus a hőmérsékletet, a testben rejlő energiaként definiálná. A test, a benne véletlenszerű mozgásban lévő atomoknak és molekuláknak köszönhetően energiával rendelkezik. Ha a részecskék gyorsabban mozognak, sebességük nő, ekkor hő keletkezik. A hőmérséklet tehát egy állapotváltozó. A tömeg, a hő kapacitás és a hőmérséklet határozza meg egy test energiáját.

Összefoglalva:

  • A hőenergia növekedésével, a részecskék sebessége nő: Hőmérséklet emelkedik
  • A hőenergia csökkenésével, a részecskék sebessége csökken: Hőmérséklet csökken

Ha egy szervezet nem rendelkezik hőenergiával, akkor molekulái nyugalomban vannak. Ezt nevezik abszolút nulla pontnak, mivel az anyag egyetlen ettől eltérő állapotában sem rendelkezhet kevesebb energiával. A valóságban azonban ezt az állapotot nem lehet elérni.

Mértékegysége a Kelvin. Az abszolút nulla pont értéke: 0 K (Kelvin). A fentiekből következik, hogy a Kelvin hőmérséklet csak pozitív értéket vehet föl. Hőmérséklet akár közvetlenül energiában is mérhető lenne, ám mivel, a Celsius fokban történő mérésnek már komoly hagyománya van a fizikában, ezért a gyakorlatban, a mai napig Celsiusban kell megadni.

Diagram of temperature and heat energy

Megjegyzés:

A hőmérsékleti érték Kelvin-ben (K), a köznyelvi Celsius fokban (°C), vagy Fahrenheit-ben (°F) (főleg az USA-ban) is kifejezhető.

A szakemberek mindig Kelvinben határozzák meg a hőmérséklet különbséget.

  • Váltószám: 1K º 1°C = 9/5 °F
  • Váltás a DIN 1345 szabvány szerint:
  • tC = 5/9 (tF - 32) = TK - 273.15 TK = 273.15 + tC tF = 1.8 tC + 32
Diagram Kelvin, Celsius, Fahrenheit

További kérdése van? Érdekli a termék?

Szeretné megismerni közelebbről mérőműszereinket?
Érdekel