A nedvességmérőt mindig akkor használják, amikor a levegő vagy a szilárd anyagok nedvességtartalmát kell pontosan mérni. Az egyik leggyakoribb alkalmazás a levegő páratartalmának mérése a higrométerrel. Ez két fő okból fontos:
A túl alacsony páratartalom olyan helyiségekben, ahol emberek tartózkodnak, negatív egészségügyi következményekkel járhat. Az ok: az alacsony páratartalom kiszárítja az emberek nyálkahártyáját. Ennek következtében légutaink irritálttá válnak, és fogékonyabbak a kórokozókra.
A túlzott páratartalom elősegítheti a penész elszaporodását a helyiségekben. A rendszeres szellőztetés és a téli fűtés különösen hasznos ebben az esetben. És természetesen a nedvességelemző készülékkel történő ellenőrzés
A páratartalom-mérőt mindig a szoba közepén és mellmagasságban használja
Az érzékelőt kissé el kell forgatni
Vigyázat: A leheletének nem szabad meghamisítania az eredményt
Mérőkészülékek levegő- és anyagnedvesség mérésére
Megbízható márkaminőség
Különböző modellek minden igényhez
Egy Testo nedvességelemző készülék általában több évig elkíséri Önt. Nem árt tehát tudni, hogy ezek a készülékek milyen pontosan mérnek és működnek.
Elméletileg több mint 30 módszer létezik a páratartalom mérésére. A gyakorlatban azonban jóval kevesebb módszer bizonyult rendkívül megbízhatónak, könnyen használhatónak és kellően pontosnak. Ezek a módszerek négy csoportba sorolhatók.
Ebbe a csoportba tartozik a hajhigrométer, a legrégebbi és legismertebb mérési módszer a páratartalom meghatározására. Így működik: Az emberi vagy lószőr (de a ma már használt szintetikus szálak is) nedvességfelvételkor akár 2,5 %-kal is megváltoztatja a hosszát. Ezt a hosszváltozást mechanikusan egy skálán jelzik.
A nedves tárgy lehűl, ha levegőt fújnak rá. Ennek eredményeként a párolgási pont körül a hőmérséklet alacsonyabb, mint a környezeti hőmérséklet. Az úgynevezett pszichrométerek ezt a tényt használják ki a páratartalom mérésére.
Ezzel a mérési elvvel érzékelőket használnak a páratartalom mérésére. A lítium-klorid érzékelőkkel például a lítium-kloriddal bevont felület elektromos vezetőképességét mérik. Ez lehetővé teszi a páratartalomra vonatkozó következtetések levonását, amely aztán mért értékek formájában jelenik meg.
Ez az eljárás a nedves levegő lehűlését használja ki, amíg a temperált tükrön kondenzáció nem keletkezik. Az a hőmérséklet, amely akkor uralkodik, amikor a tükör elkezd párásodni, a harmatponti hőmérséklet.
A Testónál a nedvességmérőn kívül természetesen számos más, a nedvesség és a páratartalom mérésére szolgáló mérőműszert is talál. Mert nem minden nedvesség egyforma, és a különböző alkalmazások különböző mérési technológiát igényelnek. Kiválaszthatja, hogy a páratartalmat vagy az anyagnedvességet szeretné mérni, és hogy a mért értékeket hosszabb időn keresztül szeretné rögzíteni.
A Testo páratartalom-adatgyűjtőket kínál olyan mérési feladatok megoldására, ahol a páratartalom pontszerű mérése nem elegendő. Ezek egyedi mérési időközönként mérik és dokumentálják a páratartalmat. Ez lehetővé teszi, hogy a mért értékek későbbi, számítógépen történő elemzésekor gyorsan láthassa, hogyan alakult a páratartalom.
Ha csak bizonyos pontokon kell mérnie a páratartalmat, akkor is a páratartalom-mérő a legjobb választás. Gyorsan használható, könnyen kezelhető és pontosan mér - így a páratartalom ellenőrzése alatt tarthatja.
A nedvességet nem csak a levegőben kell mérni - erre a szilárd anyagokban is szükség van. Az építőiparban különösen fontos, hogy bizonyos anyagok kellően szárazak legyenek a további feldolgozás előtt. A Testo anyagnedvesség-elemző készülékével pedig gyorsan és pontosan elvégezheti ezt a feladatot.
Mint már látta, a nedvességelemző készülékre számos különböző kifejezés létezik. A gyakran használt nedvességtartalom-mutató pedig csak egy ezek közül. Alapvetően a nedvességmérőre vagy nedvességelemzőre is utal.