Közvetlenül a gyártótól

Image
  1. Home
  2. Know How
  3. Hokamera
  4. Épület-termográfia: hőhidak, légszivárgások és penészedési kockázat felismerése | Testo

Épület-termográfia:
A hőhidak és légszivárgások láthatóvá tétele

Épület-termográfia

Az épület-termográfia megmutatja a felületek hőmérsékleti mintázatait, így gyorsan láthatóvá teszi a hőhidakat, a hiányzó vagy sérült szigetelést és a légszivárgásra utaló jeleket. Megbízható következtetésekhez megfelelő feltételek szükségesek, például elegendő hőmérséklet-különbség, kevés szél és közvetlen napsugárzás hiánya. Az eredményeket a „megtalálni → ellenőrizni → dokumentálni” munkafolyamatban, nem pedig elszigetelten kell értékelni.

Mit mutat meg megbízhatóan a termográfia az épületeken?

Megbízhatóan elsősorban a felületek hőmérséklet-eloszlása válik láthatóvá: hőhidaknál jelentkező hideg zónák, a szigetelési problémákból eredő egyenetlen felületi mintázatok és a légszivárgások jellegzetes mintái. A termográfia azonban nem helyettesíti automatikusan a kiváltó okok elemzését. A felújítási döntések előtt a gyanús helyeket az esettől függően kiegészítő vizsgálatokkal, például nedvesség-/hőmérsékletméréssel vagy légzárási vizsgálattal kell megerősíteni.

Hőkamera épület-termográfiához

Tipikus mérési feladatok az épület-termográfiában

Hőhidak

A hőhidak gyakran geometriai és szerkezeti átmeneteknél alakulnak ki, például ablaknyílásoknál, födémcsatlakozásoknál, redőnytokoknál vagy erkélycsatlakozásoknál. A termográfia segít ezeknek a zónáknak a gyors lokalizálásában és mintázatuk dokumentálásában.

Hőhidak lokalizálása hőkamerával

Légszivárgások

A légszivárgások gyakran helyileg behatárolt lehűlésként vagy áramlás okozta mintázatként jelennek meg csatlakozásoknál, konnektorok körül, ferde tetőkön vagy átmeneteknél. Fontos, hogy ezek a mintázatok nagymértékben függnek a széltől, a nyomáskülönbségektől és a használattól, például a szellőztetéstől és az ajtók nyitásától.

Légszivárgások felfedezése hőkamerával

Penészedésre utaló jelek

A termográfia láthatóvá teheti a környezetüknél jelentősen hidegebb felületeket. Az ilyen zónák fokozott penészedési kockázatra utalhatnak, mivel nagyobb valószínűséggel alakul ki bennük páralecsapódás. Az eredményt kockázati jelzésként kell kezelni, és szükség esetén nedvesség- és beltériklíma-adatokkal kell ellenőrizni.

Penészedés kockázatának felismerése hőkamerával

Feltételek: mikor ad megbízható eredményt a termográfia?

Beltéri/kültéri hőmérséklet-különbség

A jó kontraszthoz általában jelentős hőmérséklet-különbségre van szükség a beltér és a kültér között. E „hajtóerő” nélkül a mintázatok kevésbé kifejezettek és nehezebben értelmezhetők.

Szél, eső és napsugárzás

A szél és az eső konvekcióval és párolgással hűti a felületeket, és olyan mintázatokat hozhat létre, amelyeket nem szabad összetéveszteni a szigetelés minőségével. A közvetlen napsugárzás, beleértve a mérés előtti időszakot is, felmelegítheti a felületeket és torzíthatja a termogramokat. Gyakorlati szabály: dokumentálja a körülményeket, és tudatosan válassza meg a mérés időpontját.

Nedvesség, konvekció és használati hatások

A nedves szerkezeti elemek, a légáramlások és a felhasználói magatartás, például a fűtés és a szellőztetés, hatással vannak a felületekre. Ezért a környezeti információk, például az időjárás, a beltéri klíma és a használat, a mérési dokumentáció részét képezik.

Gyakorlati munkafolyamat: a felvételtől a döntésig

Szűrés: feltűnő területek keresése

A következetes skálahasználat és a pontos fókusz segít az eltérő zónák azonosításában. A cél a „gyanús helyek térképének” elkészítése, nem pedig a végleges diagnózis.

Ellenőrzés: a gyanús helyek megerősítése

A kérdéstől függően a gyanús helyeket több nézőpont összehasonlításával, kiegészítő hőmérséklet-/nedvességméréssel vagy légzárási vizsgálattal kell megerősíteni. Így elkerülhető, hogy a visszaverődések, az időjárási hatások vagy pillanatfelvételek téves következtetésekhez vezessenek.

Dokumentáció: az összehasonlíthatóság biztosítása

A nyomon követhető eredmények érdekében dokumentálni kell a mérési pontokat, a nézési irányt, a távolságot, a skálaértékeket és a feltételeket. Így a képek időben összehasonlíthatók, például egy intézkedés előtt és után.

Tipikus hibaforrások és azok elkerülése

  • Skálaváltás: az automatikus skálák „drámaibbá” vagy „simábbá” tehetik a képeket – a skálaértékeket mindig dokumentálja.

  • Nap/szél: a mérés időpontja és az időjárási körülmények a mérési eredmény részét képezik.

  • Helytelen értelmezés: a termográfia a felületet mutatja; előfordulhat, hogy az okot külön ellenőrizni kell.

Testo épület-termográfia

Kültéri ellenőrzőlista: mit ellenőrizzünk a felvételek készítése előtt

  1. Napsugárzás: a közvetlen napsütés vagy a mérés előtti besugárzás felmelegítheti a felületeket (a mérés időpontját tudatosan válassza meg).

  2. Szél/eső: a konvekció és a párolgás hűti a felületeket, és megváltoztatja a hőmintázatokat (rögzítse az időjárási körülményeket).

  3. Hőmérséklet-különbség: megfelelő beltéri és kültéri hőmérséklet-különbség nélkül csökken a kontraszt.

  4. Páratartalom/használat: a szellőztetés, a nedves épületszerkezetek és a légáramlás befolyásolja a felületeket.

  5. Dokumentáció: rögzítse a skálaértékeket, a nézési irányt, a távolságot és a peremfeltételeket.

Következő lépések: alapok és műszerválasztás

A megbízható épület-termográfiához érdemes kombinálni az alapokat (ε/RTC/IFOV), a gyakorlati alkalmazási útmutatást és egy olyan kamerát, amely a tipikus tárgyméretekhez és távolságokhoz elegendő felbontást és fókuszt biztosít.

Kérdései vannak, vagy személyes tanácsadást szeretne? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Örömmel állunk rendelkezésére szakértelmünkkel és egyéni megoldásainkkal.

Elérhetőség
Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft.
Röppentyű u. 53.
1139Budapest
+36 1 237 1747+36 20 220 4707

Nyitvatartás

H-P: 9:00 - 17:00Áru kiadás/átvétel 10:00-16:00 között 

© 2026