Közvetlenül a gyártótól
Ingyenes szállítás 0 Ft-tól a webshopos rendelésekre
Gyors szállítás
Biztonságos fizetés
Közvetlenül a gyártótól
Az épület-termográfia megmutatja a felületek hőmérsékleti mintázatait, így gyorsan láthatóvá teszi a hőhidakat, a hiányzó vagy sérült szigetelést és a légszivárgásra utaló jeleket. Megbízható következtetésekhez megfelelő feltételek szükségesek, például elegendő hőmérséklet-különbség, kevés szél és közvetlen napsugárzás hiánya. Az eredményeket a „megtalálni → ellenőrizni → dokumentálni” munkafolyamatban, nem pedig elszigetelten kell értékelni.
Megbízhatóan elsősorban a felületek hőmérséklet-eloszlása válik láthatóvá: hőhidaknál jelentkező hideg zónák, a szigetelési problémákból eredő egyenetlen felületi mintázatok és a légszivárgások jellegzetes mintái. A termográfia azonban nem helyettesíti automatikusan a kiváltó okok elemzését. A felújítási döntések előtt a gyanús helyeket az esettől függően kiegészítő vizsgálatokkal, például nedvesség-/hőmérsékletméréssel vagy légzárási vizsgálattal kell megerősíteni.
A hőhidak gyakran geometriai és szerkezeti átmeneteknél alakulnak ki, például ablaknyílásoknál, födémcsatlakozásoknál, redőnytokoknál vagy erkélycsatlakozásoknál. A termográfia segít ezeknek a zónáknak a gyors lokalizálásában és mintázatuk dokumentálásában.
A légszivárgások gyakran helyileg behatárolt lehűlésként vagy áramlás okozta mintázatként jelennek meg csatlakozásoknál, konnektorok körül, ferde tetőkön vagy átmeneteknél. Fontos, hogy ezek a mintázatok nagymértékben függnek a széltől, a nyomáskülönbségektől és a használattól, például a szellőztetéstől és az ajtók nyitásától.
A termográfia láthatóvá teheti a környezetüknél jelentősen hidegebb felületeket. Az ilyen zónák fokozott penészedési kockázatra utalhatnak, mivel nagyobb valószínűséggel alakul ki bennük páralecsapódás. Az eredményt kockázati jelzésként kell kezelni, és szükség esetén nedvesség- és beltériklíma-adatokkal kell ellenőrizni.
A jó kontraszthoz általában jelentős hőmérséklet-különbségre van szükség a beltér és a kültér között. E „hajtóerő” nélkül a mintázatok kevésbé kifejezettek és nehezebben értelmezhetők.
A szél és az eső konvekcióval és párolgással hűti a felületeket, és olyan mintázatokat hozhat létre, amelyeket nem szabad összetéveszteni a szigetelés minőségével. A közvetlen napsugárzás, beleértve a mérés előtti időszakot is, felmelegítheti a felületeket és torzíthatja a termogramokat. Gyakorlati szabály: dokumentálja a körülményeket, és tudatosan válassza meg a mérés időpontját.
A nedves szerkezeti elemek, a légáramlások és a felhasználói magatartás, például a fűtés és a szellőztetés, hatással vannak a felületekre. Ezért a környezeti információk, például az időjárás, a beltéri klíma és a használat, a mérési dokumentáció részét képezik.
A következetes skálahasználat és a pontos fókusz segít az eltérő zónák azonosításában. A cél a „gyanús helyek térképének” elkészítése, nem pedig a végleges diagnózis.
A kérdéstől függően a gyanús helyeket több nézőpont összehasonlításával, kiegészítő hőmérséklet-/nedvességméréssel vagy légzárási vizsgálattal kell megerősíteni. Így elkerülhető, hogy a visszaverődések, az időjárási hatások vagy pillanatfelvételek téves következtetésekhez vezessenek.
A nyomon követhető eredmények érdekében dokumentálni kell a mérési pontokat, a nézési irányt, a távolságot, a skálaértékeket és a feltételeket. Így a képek időben összehasonlíthatók, például egy intézkedés előtt és után.
Skálaváltás: az automatikus skálák „drámaibbá” vagy „simábbá” tehetik a képeket – a skálaértékeket mindig dokumentálja.
Nap/szél: a mérés időpontja és az időjárási körülmények a mérési eredmény részét képezik.
Helytelen értelmezés: a termográfia a felületet mutatja; előfordulhat, hogy az okot külön ellenőrizni kell.
Napsugárzás: a közvetlen napsütés vagy a mérés előtti besugárzás felmelegítheti a felületeket (a mérés időpontját tudatosan válassza meg).
Szél/eső: a konvekció és a párolgás hűti a felületeket, és megváltoztatja a hőmintázatokat (rögzítse az időjárási körülményeket).
Hőmérséklet-különbség: megfelelő beltéri és kültéri hőmérséklet-különbség nélkül csökken a kontraszt.
Páratartalom/használat: a szellőztetés, a nedves épületszerkezetek és a légáramlás befolyásolja a felületeket.
Dokumentáció: rögzítse a skálaértékeket, a nézési irányt, a távolságot és a peremfeltételeket.
A megbízható épület-termográfiához érdemes kombinálni az alapokat (ε/RTC/IFOV), a gyakorlati alkalmazási útmutatást és egy olyan kamerát, amely a tipikus tárgyméretekhez és távolságokhoz elegendő felbontást és fókuszt biztosít.
Örömmel állunk rendelkezésére szakértelmünkkel és egyéni megoldásainkkal.