Közvetlenül a gyártótól
Ingyenes szállítás 0 Ft-tól a webshopos rendelésekre
Gyors szállítás
Biztonságos fizetés
Közvetlenül a gyártótól
Hogyan működik a hőkamera?
A hőkamera érzékeli a felületek infravörös sugárzását (IR), és olyan mérési paraméterekkel együtt, mint az emissziós tényező (ε), a visszavert hőmérséklet (RTC), a távolság és a fókusz, pixelenkénti hőmérsékleti értékekké alakítja. Az eredmény egy termogram, amely láthatóvá teszi a hőmérséklet-eloszlásokat, és így gyorsan lokalizálhatók az olyan rendellenességek, mint a hőhidak vagy a hotspotok.
Mit mér a hőkamera a gyakorlatban?
A gyakorlatban a kamera a látómezőből az érzékelőre érkező sugárzást méri, és ebből határozza meg a felületi hőmérsékleteket. A mért érték ezért nem az „anyag tiszta hőmérséklete”, hanem függ a mérési tárgy emissziójától, a környezetből származó visszaverődésektől és a leképezéstől (a tárgy mérete a pixel/IFOV viszonyában). A termogramok helyes értelmezéséhez ezt a három hatást tudatosan figyelembe kell venni.
Alapok: infravörös sugárzás és termogram
A termográfia láthatóvá teszi azt, amit a szem nem lát: a hosszúhullámú infravörös sugárzást. Ez a sugárzás elektromágneses, és a felületek hőmérsékletüktől és anyagtulajdonságaiktól függően bocsátják ki.
Miért bocsát ki minden tárgy IR-sugárzást?
Az abszolút nulla fok feletti minden tárgy hősugárzást bocsát ki. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a sugárzási teljesítmény. A termográfia szempontjából az is fontos, hogy a felület milyen „jól” sugároz vagy ver vissza – ezért tűnhet két azonos hőmérsékletű anyag különbözőnek.
Az IR-jeltől a képig: detektor, jelfeldolgozás, színskála
A detektorban (gyakran mikrobolométerben) a beérkező IR-sugárzás megváltoztatja számos apró érzékelőelem elektromos ellenállását. A kamera elektronikája feldolgozza ezeket a jeleket, a beállított paraméterek alapján korrigálja őket, majd pixelenkénti hőmérsékleti értékeket hoz létre. A színskála ezt követően ezeket az értékeket jeleníti meg – növelheti a kontrasztot, de nem változtatja meg a mérés fizikai alapját.
Mit mér a kamera – és mit nem mér
A termogram mérési kép, de továbbra is felületmérés konkrét peremfeltételek mellett.
Felületi hőmérséklet a „komponens belsejében uralkodó hőmérséklet” helyett
A hőkamera elsősorban felületi hőmérsékleteket mér. Szigetelt vezetékek, többrétegű alkatrészek vagy levegővel átjárt szerkezetek esetén a felületi hőmérséklet jelentősen eltérhet a belső hőmérséklettől vagy a közeg hőmérsékletétől. A megbízható diagnózis érdekében ezért a feladattól függően kiegészítő mérések lehetnek szükségesek.
Nem lehet „átlátni“ a falakon
A hőkamerák nem „látnak át” a szilárd, átlátszatlan építőanyagokon. A felületen megjelenő hőmérsékleti mintázatokat mutatják. Ha valami felmelegszik egy fal mögött, az közvetve láthatóvá válhat felületi mintázatként – ez azonban nem átlátás, hanem hővezetés és képalkotás a felületen.
Miért változtatják meg a mérési paraméterek a hőmérsékleti értékeket?
Aki abszolút hőmérsékleteket szeretne használni (pl. határértékek vagy összehasonlíthatóság esetén), annak aktívan be kell állítania a mérési paramétereket. Paraméterezés nélkül sok jelenet ugyan mintázatként értelmezhető, az abszolút értékek azonban szisztematikusan eltérhetnek.
Emissziós tényező (ε)
Az emissziós tényező azt írja le, hogy a felület milyen hatékonyan bocsát ki IR-sugárzást. Az alacsony ε (ami jellemző a fényes fémekre) sok visszaverődést és kevés emissziót jelent. Korrekció nélkül a kamera gyakran nem a felület tényleges értékét méri, hanem a tárgy és a tükröződő környezet keverékét.
Visszavert hőmérséklet (RTC)
Az RTC a fényvisszaverő felületeken „tükröződő” effektív környezeti sugárzást írja le, amely befolyásolja a mérési értéket. Az RTC különösen akkor releváns, ha a környezetben erős hőmérsékleti kontrasztok vannak (pl. meleg gépek, radiátorok vagy személyek), és a mért felület fényvisszaverő.
Mérési távolság/IFOV és fókusz
Egy pixel mindig egy szögtartományt képvisel. Ha a mérési tárgyat túl kicsiben képezzük le (túl nagy távolság vagy túl nagy látószögű optika miatt), a tárgyból és a háttérből álló kevert pixel keletkezik. A hibás fókusz emellett a hőmérsékleti információk „elmosódását” okozza, így a mérési pontok instabillá válnak.
Gyakorlati példa: miért „vándorol” néha a hotspot?
Az elektrotechnikai termográfia egyik tipikus félreértése: a perspektíva megváltoztatásakor úgy tűnik, mintha a hotspot elmozdulna. Gyakori okok a fényes felületeken megjelenő visszaverődések (nem megfelelő ε/RTC), a megváltozott látószög, az eltérő távolság (IFOV), illetve a célpontra nem pontosan beállított fókusz. Gyakorlati tipp: az összehasonlító méréseket mindig dokumentált távolsággal, hasonló látószöggel és egységes skálával végezze.
A hőkamera infravörös sugárzás segítségével termogramként jeleníti meg a hőmérséklet-különbségeket, ezért a felületi hőmérsékleti mintázatok mérésére szolgáló műszer. Az éjjellátó készülék a technológiától függően felerősíti a meglévő látható vagy közeli infravörös fényt, hogy sötétben „többet lásson”, de nem szolgáltat hőmérsékleten alapuló mérési információt. Műszaki diagnosztikához (hőhidak, hotspotok) ezért a termográfia a megfelelő eszköz.
Következő lépések: a mérési hibák elkerülése, az alkalmazás kiválasztása és a megfelelő műszer kiválasztása
Ha megértette a működését, a következő lépések általában a következők: (1) a mérési paraméterek és a tipikus hibaforrások részletesebb megismerése, (2) az alkalmazás kiválasztása és a peremfeltételek figyelembevétele, (3) a tárgy méretéhez és a munkatávolsághoz illeszkedő kamera/optika kiválasztása.
Kérdései vannak, vagy személyes tanácsadást szeretne? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Örömmel állunk rendelkezésére szakértelmünkkel és egyéni megoldásainkkal.