Közvetlenül a gyártótól
Ingyenes szállítás 0 Ft-tól a webshopos rendelésekre
Gyors szállítás
Biztonságos fizetés
Közvetlenül a gyártótól
A nyomásmérés egyértelműen meghatározott referenciával kezdődik. Csak akkor lehet egy mért értéket szakszerűen értelmezni, ha ismert a nyomás fajtája, az egység, a mérési pont és az üzemi állapot.
A nyomás a felületre merőlegesen ható erőt írja le. A p = F/A képlet az F erőt viszonyítja az A felülethez: Ha ugyanaz az erő kisebb felületre hat, a nyomás magasabb. Az SI mértékegység, a pascal (Pa) egy newton per négyzetméternek (N/m²) felel meg. Műszaki alkalmazásokban emellett gyakran használják a hPa, mbar, bar, kPa és MPa egységeket is.
A mérési gyakorlatban a mért értéket mindig a mérési ponttal, a közeggel, a nyomás fajtájával, a referenciával és a mérési elrendezéssel összefüggésben kell vizsgálni. Az áramlásban vagy a rendszer állapotában bekövetkező változások megváltoztathatják a nyomást, még akkor is, ha a mérőműszer változatlan marad.
Gázoknál a nyomás, a hőmérséklet és a térfogat összefügg egymással. Állandó gázmennyiség mellett a nyomás egy zárt, állandó térfogatban például akkor nő, ha a gáz felmelegszik. Nyugalomban lévő folyadékokban a nyomás a merülési mélységgel nő.
A hőmérséklet-változások befolyásolhatják az érzékelőt, a házat, a csatlakozótömlőket és a közeget. Pontos méréseknél tartsa be a gyártói előírásokat, és hagyja a készüléket, valamint adott esetben a tömlőket, megfelelően temperálódni.
Az abszolút nyomást az abszolút vákuumhoz viszonyítva mérik. A túlnyomás és a vákuum a környezeti nyomáshoz viszonyul: a túlnyomás afölött, a vákuum alatta van. A differenciálnyomás a két mérési pont közötti nyomáskülönbséget írja le. A nyomás fajtája tehát a mért érték szakmai jelentésének része.
Az abszolút nyomás mérésénél a referencia az abszolút vákuum. A túlnyomás- és vákuummérésnél a környezeti nyomás szolgál referenciaként. A differenciálnyomás mérésénél két valós nyomásoldalt hasonlítanak össze.
A referencianyomást egyértelműen fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben. Differenciálnyomás-méréseknél a csatlakozási irány és az előjel is a közlés részét képezi.
A szokásos előjel-konvenció szerint a magasabb nyomású oldalt a plusz csatlakozóhoz, az alacsonyabb nyomású oldalt a mínusz csatlakozóhoz kell csatlakoztatni. Mérvadóak azonban a készüléken lévő jelölések és a gyártói adatok. Ha a csatlakozásokat felcserélik, a megjelenített előjel megfordul. Hogy ez a szakmai értékelést is megváltoztatja-e, a meghatározott mérési iránytól függ.
Dokumentálja a mérési pontot, a nyomás fajtáját, az egységet, a referenciát, a csatlakozási irányt és az üzemi állapotot. Egy olyan érték, mint a „80”, egység és referencia nélkül nem teljes. Egyértelmű megadás például „80 Pa differenciálnyomás” vagy „25 mbar túlnyomás”.
A gyakorlatban többek között Pa, hPa, mbar, bar, kPa, MPa és mmHg használatos. Érvényes: 1 hPa megfelel 1 mbar-nak; 1 bar megfelel 1000 mbar-nak, illetve 100 kPa-nak.
A hűtéstechnikai vákuummérésnél gyakran használják a „mikron” kifejezést a higanyoszlop mikrométerének rövidítéseként. Az egységet és a kijelzést a készülék dokumentációja alapján egyértelműen fel kell tüntetni.
A megfelelő egység a mérési feladattól és a nyomásszinttől függ. Fűtési rendszereknél elterjedt az mbar és a bar, szellőztetési és szűrőméréseknél gyakran a Pa vagy a hPa. A hűtéstechnikában a nyomásmérésekhez gyakran bart, a légtelenítéshez pedig nagyon alacsony vákuumegységeket használnak. Az átszámításokat a referenciamennyiséggel együtt kell dokumentálni.
A „25 mbar túlnyomás” és a „25 mbar abszolút nyomás” eltérő nyomásviszonyokat írnak le. Egy vákuumértéket is csak akkor lehet értelmesen összehasonlítani egy túlnyomás-értékkel, ha ismert a nyomás fajtája és a referencia.
Adatexportnál a számértéket, az egységet, a nyomás fajtáját, a referenciát és adott esetben az előjelet együttesen kell ellenőrizni. Így a mért értékek a vizsgálati jegyzőkönyvekbe, jelentésekbe vagy digitális rendszerekbe történő átvitel során is nyomon követhetők maradnak.
A mérési tartományt, pontosságot, mérési bizonytalanságot és megengedett túlterhelést az adott műszer adatlapján találja. A mérési tartománynak le kell fednie a várható üzemi értékeket. A nyomáscsúcsok nem léphetik túl a megadott megengedett túlterhelési határt. A mérési tartományon kívüli mért értékek bizonyos esetekben nem alkalmasak mennyiségi értékelésre.
A felbontásnak illeszkednie kell az értékelendő nyomásváltozás nagyságához. Nem azonos a pontossággal: a sok tizedesjegy nem jelent automatikusan pontosabb mért értéket.
A mérési bizonytalanság azt írja le, hogy meghatározott feltételek mellett mekkora bizonytalanság terheli a mért értéket. A műszaki értékeléshez többek között figyelembe kell venni az adatlapot, a kalibrálási állapotot, a mérési feltételeket és az adott alkalmazás megengedett tűrését.
A megbízható nyomásmérés a mérési feladat leírásával kezdődik. Határozza meg a mérési pontot, a közeget, a nyomás fajtáját, a referenciát, a várható normál tartományt, a lehetséges nyomáscsúcsokat és a rendszer üzemi állapotát.
Egyetlen mért érték csak kontextusban mondható informatívnak. Egy fűtési rendszernél például dokumentálni kell a rendszer üzemi állapotát. Egy szűrőmérésnél ehhez tartozik a szűrő oldala, a térfogatáram és a rendszer állapota. Egy tisztatéri mérésnél mindkét összekapcsolt helyiséget és a mérési irányt is meg kell adni.
A szakmai értékelés előtt ellenőrizze, hogy az egység, az előjel, a nyomás fajtája, a csatlakozási irány és a nagyságrend összhangban vannak-e egymással. Ha egy érték váratlan, először ellenőrizze a csatlakozásokat, és ismételje meg a mérést. Szükség esetén hasonlítsa össze az eredményt a berendezés- vagy szűrődokumentációval.
Örömmel állunk rendelkezésére szakértelmünkkel és egyéni megoldásainkkal.