Közvetlenül a gyártótól
Ingyenes szállítás 0 Ft-tól a webshopos rendelésekre
Gyors szállítás
Biztonságos fizetés
Közvetlenül a gyártótól
A nyomásmérők a nyomás mechanikai hatását megjeleníthető vagy tárolható jellé alakítják. A megbízható eredményekhez az érzékelő elvének, a nyomás típusának, a referenciának, a mérési tartománynak, az alkalmazási feltételeknek és a kalibrálási állapotnak illeszkednie kell a mérési feladathoz.
A nyomásérzékelő érzékeli, hogyan hat a nyomás az érzékelőelemre, és ezt a hatást jellé alakítja. Az elektronikus érzékelők ehhez például piezorezisztív vagy kapacitív mérési elveket alkalmaznak. A mechanikus manométerek gyakran egy mérőelem deformációját használják a mutató mozgatására.
A nyomás hozzávezetése a nyomás típusától függ: a differenciálnyomás-mérő készülékek két nyomásoldalt hasonlítanak össze. A túlnyomásmérő készülékek a mért értéket a környezeti nyomáshoz viszonyítják; az abszolútnyomás-mérő készülékek az abszolút vákuumhoz viszonyítva mérnek. Az elektronika képes az érzékelő jelének feldolgozására, skálázására és szűrésére, majd a jelet kijelzőre, memóriába vagy kommunikációs interfészre továbbíthatja. Egyes készülékek hőmérséklet-kompenzációt is alkalmaznak. A kijelzés önmagában azonban nem bizonyítja, hogy a nyomás típusát, a referenciát és a mérési feltételeket helyesen választották meg.
Az analóg manométerek mechanikusan jelenítik meg a mért értéket. A digitális készülékek elektronikusan dolgozzák fel az érzékelő jelét, és felszereltségüktől függően képesek a mért értékek tárolására, továbbítására, időbélyeggel való ellátására vagy jelentésekbe történő beillesztésére. A digitális kijelző nem helyettesíti az egység, a nyomás típusa és a mérési feltételek ellenőrzését.
A pulzáló vagy erősen ingadozó nyomások megnehezíthetik a leolvasást. A készüléktől és a mérési feladattól függően csillapítás, megfelelő mérési mód vagy időbeli átlagolás alkalmazható. Meg kell különböztetni a pillanatnyi értéket, a min./max. értéket és az átlagértéket. Az átlagolás elfedheti a gyors nyomásváltozásokat, ezért biztonság szempontjából releváns ingadozások esetén nem szabad kritikátlanul alkalmazni. Ismétlődő ellenőrzéseknél dokumentálni kell az alkalmazott mérési módot.
Az érzékelő elvének és a készülék kialakításának illeszkednie kell a nyomás típusához, a közeghez és a várható mérési tartományhoz. A kiválasztásnál a csatlakozást, a mérési tartományt, a megengedett túlterhelést és az alkalmazási feltételeket is figyelembe kell venni.
Nem csak az érzékelő befolyásolja a mérési eredményt: a nyomáscsatlakozók, a tömlők, a tömítések, a szelepek és a mérési pont elhelyezkedése is szerepet játszik. A tömítetlen vagy megtört tömlők szivárgást vagy késleltetett mért értékeket okozhatnak. A hosszú vagy eltérően vezetett tömlők különösen ingadozó nyomások esetén befolyásolhatják a reakcióidőt. A mérés előtt ellenőrizze a tömítettséget, a tömlők vezetését, valamint a pozitív és negatív csatlakozás hozzárendelését.
A digitális dokumentáció magában foglalja a mért értéket, az egységet, a nyomás típusát, a mérési pontot, az időpontot és az üzemállapotot. Ismétlődő ellenőrzéseknél ehhez jön a mértérték-memória, a Bluetooth- vagy alkalmazáson keresztüli átvitel, a jelentések és a mérési pont egyértelmű hozzárendelése. A mért értékek digitális tárolása csökkentheti az átviteli és dokumentációs hibákat, ha a mérési pont, az egység, a nyomás típusa és az időbélyeg egyértelműen hozzá van rendelve. Exportált adatoknál a további felhasználás előtt ellenőrizni kell a tizedeselválasztót, az egységet, az előjelet és a készülék hozzárendelését.
A hőmérséklet-változások befolyásolhatják az érzékelő viselkedését és az anyagokat. Ezzel egyidejűleg a közeg tényleges nyomása is változhat – például gázok esetén a hőmérséklettől, a térfogattól és a berendezés állapotától függően. A hőmérséklet okozta készülékhatásokat és a tényleges folyamatváltozásokat ezért külön kell vizsgálni.
Meleg és hideg környezet közötti jelentős váltás után a készülék és a tartozékok kezdetben eltérhetnek későbbi üzemi hőmérsékletüktől. Az, hogy szükség van-e hőmérséklet-kiegyenlítődésre, és mennyi ideig tart, a készüléktől, a mérési feladattól és a gyártói előírásoktól függ. Összehasonlító vagy pontos méréseknél dokumentálható a környezeti hőmérséklet, a közeg hőmérséklete és a kiegyenlítődés állapota.
A mérési tartománynak le kell fednie a várható üzemi értékeket. A rövid idejű nyomáscsúcsok nem haladhatják meg az adatlapon megadott, a készülékhez tartozó megengedett túlterhelést. A védelmi funkciók nem jelentenek engedélyt tetszőleges nyomáscsúcsokra. Pulzáló közegeknél vegye figyelembe mind a lehetséges csúcsokat, mind a mérési tartományt, a csillapítást és a mérési módot.
Kalibráláskor a mérőműszer kijelzését meghatározott feltételek mellett összehasonlítják egy referencia-etalonnal. Az eredmény dokumentálja az eltérést és – a kalibrálási eljárástól függően – a hozzá tartozó mérési bizonytalanságot. A kalibrálás nem változtatja meg automatikusan a kijelzést.
A beállítás úgy módosítja a kijelzést, hogy az közelebb legyen a referenciaértékhez. A kalibrálás és a beállítás ezért különböző folyamatok. Beállítás után a készüléket újra kell kalibrálni, és az eredményt dokumentálni kell, ha a készülék állapotának nyomon követhető igazolása szükséges.
A kalibrálási tanúsítvány a készülék állapotát a benne megadott feltételek mellett írja le. Nem szünteti meg automatikusan azokat a hatásokat, amelyek csak az alkalmazás során jelentkeznek. A helyszíni értékelésnél a hőmérsékletet, a csatlakozást, a közeget, a nyomástartományt és a folyamatkövetelményeket is figyelembe kell venni. Ezért műszaki döntést nem szabad kizárólag egyetlen kalibrálási értékből levezetni.
A metrológiai visszavezethetőség azt jelenti, hogy a mérési eredmény dokumentált, a feltüntetett bizonytalanságokat tartalmazó kalibrálási láncon keresztül elismert referenciákhoz vezethető vissza. A kalibrálási időköz és a megengedett eltérés többek között a mérési feladattól, a használattól, a minőségirányítási rendszertől és a gyártói előírásoktól függ.
Ismétlődő ellenőrzéseknél dokumentálni kell a kalibrálás dátumát, a készülék számát, a mérési pontot és az alkalmazott módszert. Így nyomon követhető marad, hogy melyik készülékkel és milyen feltételek mellett keletkezett a mért érték.
Örömmel állunk rendelkezésére szakértelmünkkel és egyéni megoldásainkkal.