Közvetlenül a gyártótól

Image
  1. Home
  2. Know How
  3. Nyomasmeres
  4. Nyomásmérők: mérési elvek, érzékelők és kalibrálás | Testo

Nyomásmérési technológiák:
érzékelők, mérési elvek és kalibrálás

Nyomásmérési technológiák

A nyomásmérők a nyomás mechanikai hatását megjeleníthető vagy tárolható jellé alakítják. A megbízható eredményekhez az érzékelő elvének, a nyomás típusának, a referenciának, a mérési tartománynak, az alkalmazási feltételeknek és a kalibrálási állapotnak illeszkednie kell a mérési feladathoz.

Hogyan működik a nyomásmérő?

A nyomásérzékelő érzékeli, hogyan hat a nyomás az érzékelőelemre, és ezt a hatást jellé alakítja. Az elektronikus érzékelők ehhez például piezorezisztív vagy kapacitív mérési elveket alkalmaznak. A mechanikus manométerek gyakran egy mérőelem deformációját használják a mutató mozgatására.

A nyomás hozzávezetése a nyomás típusától függ: a differenciálnyomás-mérő készülékek két nyomásoldalt hasonlítanak össze. A túlnyomásmérő készülékek a mért értéket a környezeti nyomáshoz viszonyítják; az abszolútnyomás-mérő készülékek az abszolút vákuumhoz viszonyítva mérnek. Az elektronika képes az érzékelő jelének feldolgozására, skálázására és szűrésére, majd a jelet kijelzőre, memóriába vagy kommunikációs interfészre továbbíthatja. Egyes készülékek hőmérséklet-kompenzációt is alkalmaznak. A kijelzés önmagában azonban nem bizonyítja, hogy a nyomás típusát, a referenciát és a mérési feltételeket helyesen választották meg.

Analóg és digitális mérési módszerek

Az analóg manométerek mechanikusan jelenítik meg a mért értéket. A digitális készülékek elektronikusan dolgozzák fel az érzékelő jelét, és felszereltségüktől függően képesek a mért értékek tárolására, továbbítására, időbélyeggel való ellátására vagy jelentésekbe történő beillesztésére. A digitális kijelző nem helyettesíti az egység, a nyomás típusa és a mérési feltételek ellenőrzését.

Ingadozó nyomások megfelelő rögzítése

A pulzáló vagy erősen ingadozó nyomások megnehezíthetik a leolvasást. A készüléktől és a mérési feladattól függően csillapítás, megfelelő mérési mód vagy időbeli átlagolás alkalmazható. Meg kell különböztetni a pillanatnyi értéket, a min./max. értéket és az átlagértéket. Az átlagolás elfedheti a gyors nyomásváltozásokat, ezért biztonság szempontjából releváns ingadozások esetén nem szabad kritikátlanul alkalmazni. Ismétlődő ellenőrzéseknél dokumentálni kell az alkalmazott mérési módot.

Nyomás mérése

Érzékelő, nyomáscsatlakozás és mérési összeállítás

Az érzékelő elvének és a készülék kialakításának illeszkednie kell a nyomás típusához, a közeghez és a várható mérési tartományhoz. A kiválasztásnál a csatlakozást, a mérési tartományt, a megengedett túlterhelést és az alkalmazási feltételeket is figyelembe kell venni.

Nem csak az érzékelő befolyásolja a mérési eredményt: a nyomáscsatlakozók, a tömlők, a tömítések, a szelepek és a mérési pont elhelyezkedése is szerepet játszik. A tömítetlen vagy megtört tömlők szivárgást vagy késleltetett mért értékeket okozhatnak. A hosszú vagy eltérően vezetett tömlők különösen ingadozó nyomások esetén befolyásolhatják a reakcióidőt. A mérés előtt ellenőrizze a tömítettséget, a tömlők vezetését, valamint a pozitív és negatív csatlakozás hozzárendelését.

Digitális dokumentáció

A digitális dokumentáció magában foglalja a mért értéket, az egységet, a nyomás típusát, a mérési pontot, az időpontot és az üzemállapotot. Ismétlődő ellenőrzéseknél ehhez jön a mértérték-memória, a Bluetooth- vagy alkalmazáson keresztüli átvitel, a jelentések és a mérési pont egyértelmű hozzárendelése. A mért értékek digitális tárolása csökkentheti az átviteli és dokumentációs hibákat, ha a mérési pont, az egység, a nyomás típusa és az időbélyeg egyértelműen hozzá van rendelve. Exportált adatoknál a további felhasználás előtt ellenőrizni kell a tizedeselválasztót, az egységet, az előjelet és a készülék hozzárendelését.

Digitális dokumentáció a testo Smart App alkalmazással

Hőmérséklet, nyomásingadozások és túlterhelés

A hőmérséklet-változások befolyásolhatják az érzékelő viselkedését és az anyagokat. Ezzel egyidejűleg a közeg tényleges nyomása is változhat – például gázok esetén a hőmérséklettől, a térfogattól és a berendezés állapotától függően. A hőmérséklet okozta készülékhatásokat és a tényleges folyamatváltozásokat ezért külön kell vizsgálni.

A hőmérséklet-kiegyenlítődés figyelembevétele

Meleg és hideg környezet közötti jelentős váltás után a készülék és a tartozékok kezdetben eltérhetnek későbbi üzemi hőmérsékletüktől. Az, hogy szükség van-e hőmérséklet-kiegyenlítődésre, és mennyi ideig tart, a készüléktől, a mérési feladattól és a gyártói előírásoktól függ. Összehasonlító vagy pontos méréseknél dokumentálható a környezeti hőmérséklet, a közeg hőmérséklete és a kiegyenlítődés állapota.

Nyomáscsúcsok és megengedett túlterhelés

A mérési tartománynak le kell fednie a várható üzemi értékeket. A rövid idejű nyomáscsúcsok nem haladhatják meg az adatlapon megadott, a készülékhez tartozó megengedett túlterhelést. A védelmi funkciók nem jelentenek engedélyt tetszőleges nyomáscsúcsokra. Pulzáló közegeknél vegye figyelembe mind a lehetséges csúcsokat, mind a mérési tartományt, a csillapítást és a mérési módot.

Nyomás- és hőmérsékletmérés digitális szerelőműszerrel és fogóhőmérővel

Kalibrálás, beállítás és visszavezethetőség

Kalibráláskor a mérőműszer kijelzését meghatározott feltételek mellett összehasonlítják egy referencia-etalonnal. Az eredmény dokumentálja az eltérést és – a kalibrálási eljárástól függően – a hozzá tartozó mérési bizonytalanságot. A kalibrálás nem változtatja meg automatikusan a kijelzést.

A beállítás úgy módosítja a kijelzést, hogy az közelebb legyen a referenciaértékhez. A kalibrálás és a beállítás ezért különböző folyamatok. Beállítás után a készüléket újra kell kalibrálni, és az eredményt dokumentálni kell, ha a készülék állapotának nyomon követhető igazolása szükséges.

A mérési bizonytalanság értékelése az alkalmazási környezetben

A kalibrálási tanúsítvány a készülék állapotát a benne megadott feltételek mellett írja le. Nem szünteti meg automatikusan azokat a hatásokat, amelyek csak az alkalmazás során jelentkeznek. A helyszíni értékelésnél a hőmérsékletet, a csatlakozást, a közeget, a nyomástartományt és a folyamatkövetelményeket is figyelembe kell venni. Ezért műszaki döntést nem szabad kizárólag egyetlen kalibrálási értékből levezetni.

A metrológiai visszavezethetőség azt jelenti, hogy a mérési eredmény dokumentált, a feltüntetett bizonytalanságokat tartalmazó kalibrálási láncon keresztül elismert referenciákhoz vezethető vissza. A kalibrálási időköz és a megengedett eltérés többek között a mérési feladattól, a használattól, a minőségirányítási rendszertől és a gyártói előírásoktól függ.

A kalibrálási állapot nyomon követése

Ismétlődő ellenőrzéseknél dokumentálni kell a kalibrálás dátumát, a készülék számát, a mérési pontot és az alkalmazott módszert. Így nyomon követhető marad, hogy melyik készülékkel és milyen feltételek mellett keletkezett a mért érték.

Mérőműszerek kalibrálása

Kérdései vannak, vagy személyes tanácsadást szeretne? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Örömmel állunk rendelkezésére szakértelmünkkel és egyéni megoldásainkkal.

Elérhetőség
Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft.
Röppentyű u. 53.
1139Budapest
+36 1 237 1747+36 20 220 4707

Nyitvatartás

H-P: 9:00 - 17:00Áru kiadás/átvétel 10:00-16:00 között 

© 2026